Népszavazás: a nagypénteki munkaszünet után jöhet december 24-e?

2017. június 07. - Magyar Szakszervezet

december24.jpgAz idén már tizenkét fizetett ünnepnap van, mert váratlanul a nagypénteket is munkaszüneti nappá nyilvánította a parlament. A munkavállalókat azonban senki nem kérdezte erről. Most népszavazás lehet arról, legyen-e december 24-e is munkaszünet. Talán szerencsésebb lett volna, ha a jogalkotó eleve ezt a napot választja nagypéntek helyett.

Nagypéntek váratlanul – és minden egyeztetés nélkül – már az idén munkaszüneti nap lett. Az új szabadnappal az európai középmezőnybe kerül Magyarország, ami azt jelenti, hogy tizenkét ünnepnap nap lesz egy évben. Igaz, ebből egy – a húsvét – mindig vasárnapra esik, tehát a mindenkit megillető húsz nap alapszabadság mellé az emberek többségének szerencsés esetben is legfeljebb még tizenegy munkaszüneti nap jár.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden hitelesítette azt a népszavazásra bocsátandó kérdést is, amely arról szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”. Ezt egy magánszemély terjesztette elő, és ha a testület döntését senki nem támadja meg, kezdődhet az aláírásgyűjtés. Amennyiben négy hónap alatt összejön kétszázezer hiteles aláírás, jöhet a referendum.

Most egyébként – a folyamatos munkarendben foglalkoztatottak kivételével – biztosan munkaszüneti nap január 1-je, március 15-e, a nagypéntek, valamint húsvét vasárnapja és hétfője – szombaton viszont az üzletek nyitva tartanak –, május 1-je, a június első hetére eső pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, a november 1-jei mindenszentek, valamint december 25-26-a.

Az uniós tagállamokban különben nyolc és tizenöt között szóródik a munkaszüneti napok száma. Finnországban és Spanyolországban lazsálhatnak legkevesebbet a dolgozók – nekik csak nyolc nap jut –, míg Lettországban tizenöt fizetett szabadnapot kapnak az emberek. De egy-két nappal megelőz minket többek között Belgium, Bulgária, Horvátország, Málta és Svédország is.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egyébként eleve fanyalogva fogadta a nagypéntekre vonatkozó javaslatot: Dávid Ferenc főtitkár közölte, a szervezet nem támogatja a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását, mert az 20-25 milliárd forint kiesést jelent a gazdaságnak, és véleménye szerint a tervezet nincs kellően előkészítve.

Az ellenzéki pártok is mást szerettek volna. Támogatták ugyan az előterjesztést, de az MSZP, a Jobbik és az LMP inkább december 24-ét tette volna szabadnappá. A kormányoldal ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a karácsonyi ünnep csak az éjféli misével kezdődik, míg nagypéntek már a húsvét része.

A vallási megfontolások bizonyára rendkívül fontosak, mégis lehet, hogy a szkeptikusoknak van igaza: ha már a kormány adakozó kedvében volt, s egy újabb szabadnappal kívánta megajándékozni a nemzetet, nagypéntek helyett jobb lett volna december 24-e. Aminek még a VOSZ is örülne, mert az amúgy is csak fél nap, amikor valószínűleg félgőzzel folyik a munka. Ráadásul a családok nyugodtak készülhettek volna a jézuskázásra, ami talán nem kevésbé érdekes, mint a kormányzati körök vallástörténeti érvelése.

A Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ) mindezzel kapcsolatban senki nem kereste meg, de mindenképpen célszerű lett volna előzetes egyeztetést folytatni. Már csak azért is, mert például a kereskedelmi dolgozók szempontjából a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása kétségkívül nem tekinthető a legszerencsésebb megoldásnak.

Amennyiben viszont december 24-e mellett dönt a jogalkotó, az – a folyamatos munkarendben dolgozók kivételével – a munkavállalók teljes körét kedvezően érinti: az üzletek zárva tartatnának, s mindenki más is egész nap készülhetne a szentestére. Az esetleges népszavazás kapcsán egyébként a MASZSZ még nem alakította ki az álláspontját.

Nyilatkozott viszont Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. „Nem hiszem, hogy az az út ma Magyarországon, hogy évente két nappal növeljük a munkaszüneti napok számát. Egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy ezt ilyen jópofa dolognak mondják, hogy egyszer nagypéntek, egyszer szenteste. Ez nem így működik azért egy komoly piacgazdaságban” – mondta

A kivételezetteknek

Van még jó pár fizetett munkanap, amit egyes ágazatokban a dolgozók pihenéssel tölthetnek. Ezek közül a lgújabb a Szociális Munka Napja, amit november 12-én tartanak meg. A parlament tavaly télen fogadta el az erről szóló törvénymódosítást, amely szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél, szolgáltatóknál – kivéve a bölcsődéket –, javítóintézeteknél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók számára ez szabadnap. Az ellátást azonban biztosítani kell, sokan tehát csak annyit érzékelnek majd az egészből, hogy – miután arra a napra mindazoknak, akik dolgozni kényszerülnek, pótlék jár – valamennyivel többet fognak keresni.

Ezzel a lendülettel eltörölték viszont a Köztisztviselők és Kormánytisztviselők Napját. Eddig július 1-jén leállt a közigazgatás: többek között bezártak a kormányhivatalok, s nem fogadtak ügyfeleket az önkormányzatok. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erről tavaly nyáron úgy nyilatkozott: „Különleges hagyatékaként a szocialista államrezsimnek, munkaszüneti napot is kell tartania törvény rendelkezése miatt. Munkaszünettel jutalmazni a köztisztviselőket, akik kötelességük teljesítése okán dolgoznak az államnak, ez egy perverz kísérlet meggyőződésem szerint”.

Ezt a napot az első Orbán-kormány idején, tehát 2001-ben nyilvánították munkaszüneti nappá. Mindenesetre azért csak sikerült elintéznie Lázárnak, hogy ezzel a „perverz” hagyománnyal szakítsunk. Az önkormányzati törvény módosításával viszont lehetővé tették, hogy a helyi képviselő-testület a munka törvénykönyvében foglaltakhoz képest egy további munkaszüneti napot határozzon meg. Így július 1-je a polgármesteri hivatalok alkalmazottai számára akár maradhat is ünnep, de a kormánytisztviselők – minisztériumi és kormányhivatali dolgozók –biztosan dolgozni fognak.

Az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére az ágazatban 2011. óta munkaszüneti nap július 1-je: azon a napon született Semmelweis Ignác. Akkor zárva tartanak a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők, de a sürgősségi betegellátás természetesen nem szünetel, és a kórházak sem csuknak be.

A honvédségi törvény szerint május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, ami a személyi állomány számára munkaszüneti nap. Ennek apropója, hogy a tavaszi hadjárat során 1949. május 21-én foglalták vissza a magyar csapatok Buda várát.

Egy-egy szabadnap jut a többi egyenruhásnak is. A rendőrség és az Országgyűlési Őrség ünnepnapja április 24-e, Szent György napja, míg május 4-e, vagyis Szent Flórián napja a tűzoltóság napja. A büntetés-végrehajtási szervezet ünnepnapja szeptember 8-a, Szent Adorján napja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja pedig március 1-je, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

Egy nap jár az igazságügynek is: július 15-ét a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánították még 2001-ben. Ha nem esik egybe a nyári ítélkezési szünettel, akkor ez is munkaszüneti nap.

(Illusztráció: budaorsiinfo.hu)

A bejegyzés trackback címe:

http://letbiztonsag.blog.hu/api/trackback/id/tr512575447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.